H-3300 Eger, Dr. Hibay Károly u. 12. heves@omvk.t-online.hu +36 36 517 123

OMVK HEVES MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETE

Lábfogó kábeles csapdák

Lábfogó kábeles csapdák alkalmazásának tapasztalatai a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság különleges rendeltetésű vadászterületein.

Az apróvad védelmét szívükön viselő vadászatra jogosultaknak legalább egy közös ismérvük van. Mégpedig az hogy a róka állományának visszaszorítására 1Y0-A20 dumps vívott szélmalom harcban keresik a kitörés lehetőségét.

Nincs ebből a szempontból különbség a vadászterületek rendeltetése által megfogalmazott cél szempontjából sem. Ki a fácán és mezei nyúl állományának megóvását tekinti elsődleges feladatául, ki pedig a túzok és egyéb földön fészkelő veszélyeztetett fajok állományát.

Az bizonyos, hogy a túlszaporodott generalista ragadozó fajok állományszabályozásának pozitív hatásai mindenütt érzékelhetők.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ( HNPI ) két természetvédelmi rendeltetésű vadászterületet üzemeltet, amelyeken az itt dolgozó hivatásos vadász kollégáimmal együtt keressük a céljaink eléréséhez vezető legeredményesebb utat.

A közelmúlt időkig a hivatásos vadász a lőfegyveres gyérítés különböző 642-902 dumps vállfajait és a füstgyertyás gyérítést alkalmazhatta.

A vadászéven belül a lőfegyveres gyérítés időszaka a takarás csökkenésével, nyár végétől tavaszig kerülhet előtérbe, ami a vadvédelem szempontjából tudjuk szinte egyenlő a nullával, hiszen ekkorra már az új rókagenerációt féltett vadállományunkon (is) nevelték fel a szülők.

A tavaszi füstgyertyás állománygyérítés – bár költségkímélő és eredményes eljárás volt- több sebből vérzett, egyrészt az alkalmazott szer engedélyokiratának hiánya, másrészt az állatvédelmi aggályok miatt is, így ez is már csak múlt időben említhető.

A kialakult helyzet egyre inkább a méltánytalanul elfeledett csapdázás irányába terelte a megoldást kereső gondolkodó vadászokat.

A csillagok szerencsés együttállása következtében  Hajas Péter Pál az OMVK Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának tagja lelkiismeretesen elkezdte kutatni a külföldi szakirodalmat és gyakorlatot. Munkájának köszönhetően több eredményes és nem utolsó sorban legális csapdázási technológia került a magyar vadgazdálkodáslátókörébe.

Személyes ismeretségünk révén a HNPI képviseletében is megkerestem Pétert, hogy keressünk a helyi sajátosságoknak megfelelő csapdaféleséget.

Az első, eredményes módszert ígérő csapda a hattyúnyak volt, amely azonban az ölő csapdák családjába tartozik, így nem kívánatos fogás esetén haszonállatokban vagy védett állatokban is kárt tehet. Emiatt alkalmazására a kezelésünk alatt álló vadászterületeken nem került sor.

Élvefogó alternatívaként a kanadai fejlesztésű, ott róka és prérifarkas prémvadászatra használatos Belisle 6” és Belisle 6” „szelektív” elnevezésű lábfogó kábeles csapda használatát választottuk.. Ez a két eszköz csupán a csapda kioldása módjában különbözik egymástól, egyebekben a célállat megfogásának mechanizmusában azonosak.

A csapdák óriási előnye, a hattyúnyakkal szemben, hogy élve fogják meg a célállatot, így nem kívánt fogás esetén a megfogott egyed sérülésmentesen, vagy túlélését nem veszélyeztető enyhe, könnyen gyógyuló sérülésekkel visszaengedhető élőhelyére.

Nem kívánt fogás esetén a sodrony eltávolításával az állat visszaengedhető élőhelyére

Nem kívánt fogás esetén a sodrony eltávolításával az állat visszaengedhető élőhelyére

 

További előnye, hogy a költségeit tekintve harmadába kerül egy hattyúnyak árának. A csapdákkal kapcsolatosan szeretném leszögezni, hogy ezen csapdák nem azok közé tartoznak, amelyeket felületes odafigyeléssel, a célfaj etológiájának ismerete nélkül eredményesen lehet alkalmazni.

A csapdák működésének lényege, hogy a talajfelszín alá 0,5-1,0 cm mélységben elhelyezésre kerül egy szerkezet, amely a róka lábára egy csillapító rugóval és forgó kapcsokkal szerelt rugalmas visszatartó kábelt helyez fel, amely helyhez rögzíti az állatot.

Sodrony fogta róka

Sodrony fogta róka

A csapdából és a csalogató falatból alap helyzetben semmi nem látható, tekintettel arra, hogy azok morzsalékony talajjal takartak.

Mindenekelőtt az alkalmazó személyek terepi gyakorlati oktatására van szükség, ahol megtanulhatják az eszköz szagtalanításának, kihelyezésének, a róka irányításának fogásait.

Tapasztalataink:

2012 őszén a HNPI 55 db Belisle csapdát vásárolt, melyek alkalmazását egy megközelítőleg 2500 hektáros  sík pusztai, egyébként túzok élőhely területrészen kezdte meg.

A terepi oktatás elsajátítása után megkezdtük a letelepítéseket, a várt eredmény azonban az első 3-4 héten elmaradt, aminek okaira a későbbiek során rendre fény derült.

Apró, sokszor semmiségnek tűnő okok is meghiúsíthatták az eredményeket.

Az első tanuló hetek leforgása után megtört a jég, és elkezdtek gyűlni a rókák.

A kihelyezett csapdák ellenőrzése napi egy alkalommal reggel-délelőtt történt.

Az első csapda kihelyezésére 2012 október.23.-i dátummal került sor, és a letelepítés folyamatosan, az időjárás és a napi elfoglaltság függvényében 38 db csapda letelepítéséig folytatódott. A csapdázást december 19-ig a lefagyásokig folytattuk, amikor a csapdák működését a nedves megfagyott talaj gátolta. Létezik megoldás fagyra nem érzékeny talaj előállítására is (száraz átrostált talaj viaszolásával), azonban ezzel mi idáig nem próbálkoztunk.

A tanuló időszak alatt, pusztai környezetben és a felmerülő nehéz időjárási körülmények között, 17 db róka került megfogásra, ami 2,2pld/100 CSÉ

A csapdázás újraindítását a viszonylag enyhe időjárású télutón 2013. február 18.-n kezdtük meg, és a fogások elmaradását követő 2 hétig 2013 május 15.-ig folytattuk.

Ez idő alatt 13 pld róka került megfogásra, ami 1,8 pld/100 CSÉ eredményességet jelent.

A csapdák használata során terítékre került rókákon a megfogásból eredő sérülések csupán felszíni hámsérülésre és a kábel szorításából fakadó enyhe ödémára korlátozódtak.

A megfogott rókák  a várakozásokkal ellentétben meglepően nyugodtan viselkedtek.

A csapdák telepítési sajátosságai folytán rejtve maradnak az avatatlan szemek elől, lopási kár abban az esetben érheti a vadászatra jogosultat, ha a csapda (mint esetünkben is) pásztorkutyát fogott, vagy a rendellenesen órákig egy helyben ülő róka hívja fel magára a figyelmet.

Kép 080

Csapdáink helyének az általa megfogott róka lehet az árulója

A csapdázás kiegészítéseként a lőfegyveres egyéni és társas vadászatokat továbbra sem lehet nélkülözni, a teljes rendelkezésünkre álló eszköztár bevetésétől várhatunk érdemi eredményt.

Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy egy gyakorló szezon után véleményt formáljak a csapdák hatékonyságáról, viszont az kitűnt, hogy a fogási gyakoriság a táplálékforrások beszűkülésével fordított arányban növekszik.

A csapdák elhelyezésük és csalizásuk folytán szelektívek, gyakorlatunkban egy esetben fogtunk borzot, egy esetben pedig vaddisznó malacot.

A kíméletes csapdák használatával a munkájukat hivatásszerűen űző vadászok részére egy eredményes, emellett szórakoztató és kihívást jelentő lehetőség nyílik meg.

A csapdázási tevékenység ajánlott minden apróvad gazdálkodással foglalkozó vadászatra jogosult számára, aki legalább egy olyan elkötelezett embert mellé tud állítani aki értőjévé válhat.

A 2013 évi FEHOVA alkalmával megalakult a Magyar Csapdázók Egyesülete, amely szívesen nyújt segítséget a csapdázás terén felmerült kérdésekkel kapcsolatban.

                                              Csirmaz Imre

                                            hivatásos vadász, MCsE alapító tag

logo_13